A dobos öntözés
A legegyszerűbb és legpraktikusabb módszer a csévélődobos öntözőrendszer. Ez mobil elemekből, úgynevezett öntöződobokból áll, melyeket az öntözési szezonon kívül bárhol tárolhatunk.
Előnye, hogy kedvező árfekvésű, mégis elegendő önözővizet juttat ki a területre, illetve hogy a szántóföldi és kertészeti kultúrákban is egyaránt használható. A klasszikus kivitelű berendezés telepítése nem igényel építési munkálatokat a szántóföldön és a csatornaparton, ha a víz elosztását csövekkel gazdaságosan meg lehet oldani.
Hátránya, hogy minden öntözéskor meg kell építeni a vízforrástól a tábláig a gerincvezetéket, amely az öntözővizet biztosítja. Lehetőség van arra is, hogy a dobok csatlakozó pontjait (a hidránsokat), valamint a gerincvezetéket a földbe telepítsük, így a csővezeték kihelyezési idejét megspórolhatjuk. A rendszer működése egyszerű: a dobokat a táblára kell szállítani, majd csatlakoztatni kell a vízforráshoz. Elegendő nyomás esetén a dob saját magát letekeri, és az öntözést a dob visszahúzásával (csévélésével) folyamatos, lassú ütemben elvégzi. A rendszerre végágyút vagy öntözőkonzolt is lehet rögzíteni. A modern berendezéseken a kijuttatni kívánt öntözővíz milliméter/hektár szerinti mértékét is szabályozhatjuk.
